A vihar elvonultán
Tajtékzik még a hab,
Vadúl forr még a hullám,
De nyájas már a nap.
Vihar-dúlt volt az éltem,
S hogy itt az alkonyat,
Ép olyan nyájas fényben
Hamvad ki, mint e nap.
Olykor egy-egy moraj szól
A tón, de rája már
Rózsákból font füzért szór
Az esti fénysugár.
(Ford.: Luby Sándor)
(Forrás: Vasárnapi Újság 47. évf. 6. sz. 1900. febr. 11.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése