2018. júl. 2.

Mészáros Sándor (1870-1946): Levél Ravennából




Mért nem felelsz? Nem a kárhozat pokla,
Új élet lesz, hol a mult véget ér.
Nézd az utat: mennyi bús asszonylépés,
Itt nincsen sár, a Dante-út fehér.

Haza megyünk. A vérző álom-máglyák
Leégtek mind. Kis amphora lobog
A szív helyén, benne egy késő hajnal
Bús éjekért most gyújt áldozatot.

Még él a vád, eskük Maremma-mérge
Lelkedbe mar, de vissza nem oroz,
A hét bűnök zord körén, vak parancsán
Kiért az út s csókzápor záporoz.

Ó, mennyi szomj! A vén Arno virányán
Új virág lesz. A mult messze zenél,
Az Inferno, az éji lángviharzás,
A két galamb, a megvert szenvedély.

Sokat sírsz-e? Hamvadó Dante-sors ez,
S te, Beatrix, a drága messze fel –
(Két nagy szeme, mint két nagy bolygó árnya
Felém suhan, hallgat és nem felel.)

(Forrás: Napkelet 9. évf. 10. sz. 1931. október 1.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése