Összeszorított ajkkal,
Ökölbe fogott kézzel
Indultam el utamra,
Megvívni száz veszéllyel.
Fejemen vassisak volt,
Ércpáncél védte mellem
És mentem kivont karddal
A harcos élet ellen.
De találkoztam veled,
S mosolyra nyílt az ajkam,
Ujjam lágyan kisimult,
Mert kezedet akartam.
Kardomat leoldottam
És eldobtam a páncélt,
S az erdőbe siettem
Egy csokor vad virágért.
(Forrás: Napkelet 9. sz. 1931. szeptember 1.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése