Ha akarod hajóra szállok
S vidáman elhagyván a partot,
Aranyhajad hullámos árján
Az álmok édenébe tartok.
Leng a ruhád az esti szélben
S duzzad, dagad, mint a vitorla
S mikor a tenger elsötétül
Csillag helyett szemed ragyogna.
A mosolygásod lesz a lámpa,
Mely árbocunk hegyén világít,
Egy szalagod lesz majd a zászló
S a holdsugár e puha váll itt!
Étel, ital annyi van vélünk
Amennyi kell az útra nékünk,
Hiszen mi csókkal s dallal élünk
S örökké tart a részegségünk.
Míg, nem tudom hol, messze, messze,
A hullámok majd partra vetnek,
Kék ég alatt, álom-virágos
Partjára a tündérszigetnek.
Ford.: Heltai Jenő
Forrás: Jövendő 1. évf.
1. sz. Szerkeszti: Bródy Sándor. Főmunkatárs: Ambrus Zoltán, Gárdonyi Géza. 1903.
márc. 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése