Thaly Kálmáln: A kuruczok táncza*

1706.

Kuruczvilág: vig világ,

Távol a szomoruság.

Éjjel-nappal egyre-másra

Szól a nóta Sümegvárba’;

Ottan magát sipoltatja

Eszterházy Antal,

Deli tánczát ropja, rakja,

Nyalka kurucz-haddal.

Rajta pajtás!... fordul, dobban…

Járjad, járjad még vigabban!

Tárogató-síp sikolt,

Kurucz kurjant, felrikolt, -

Csillog-csillog pantallérja,

Cseng a sarkantyú taréjja,

Nyuszt-kalpagján rengedez a

Sas-, kerecsenforgó;

Könnyen szökken, mint a sugár,

Perdül, mint az orsó…

Járjad, járjad hajnalig hát –

Ne kiméld a sárga csizmát!

Hej, be gyöngy az életünk:

Mulatunk és szeretünk!

Zala bora a kupába:

Karjainkban Zala lyánya…

Amazt hajtsd ki mind fenékig,

Emezt öleld, csókold,

S ha a tánczot – végig-járod,

Mondjad ujra: hogy volt?!

Zalai lyány ugy aprózza:

Mint ha szélben ing a rózsa…

Nyalka kurucz katona

Délczegen lejt: mint lova;

Ám a hajdu perdül, lebben –

Épen mint az ütközetben!

Katonának táncza kényes,

A hajdué fürge;

Az kevély mint páva, emez

Ugrik mint az ürge.

Ez bohókás, az negédes:

Mind a kettő jaj be édes!

És zeng és reng a terem,

Kong a boltiv öble fenn…

Elül tánczol Eszterházy,

Nem lehet már szebben járni!

Ott Andrássy lejt, emitt meg

Kisfaludy László,

Közbül lendül Balogh Ádám –

Mint hadban a zászló.

Hát Ghylányi, hát Cziráky,

Sándor László, Török, Csáky!

És Somogyi, Révay…

Ki győzné elmondani!

Kard, karabély függ a szegen:

Gondunk csak a tánczra legyen!

- Styriában, Mura mellett

Táboroz a horvát;

Pálffy hozza ránk a ráczot,

Prayner meg a morvát…

Hajrá!... vészre hogy virradnánk:

Jól vigyáz ott Bottyán apánk!

Míg a hős agg ví, csatáz:

Rajta kancsó! tánczra táncz!

Mikor Bottyán áll őrt: fennyen

Mulathattok valamenyjen!

Mulathat a többi kurucz…

- De hát Sopron tája?

Semmi baj! be van szoritva

A labancz a várba!

Vész onnan magyart nem éri:

Jól vigyáz ott Bezerédy!

Kuruczvilág, vig világ:

Igaz magyar mennyország!

Máriánk: Zrinyi Ilona,

Magyarország nagy-asszonya;

Megváltónk: Rákóczi; Péter

Apostol: Bercsényi…

Hol ily szentek vezérelnek –

Mit aggódni, félni?!

Ideje van vigadásnak,

A búsúlást hagyjuk másnak!

Hogyha kell, a kard peng:

Most a sípok zengenek.

Lángbor habzik a pohárban,

S szól a nóta Sümegvárban;

Ottan magát sipoltatja

Eszterházy Antal;

Deli tánczát, ropja, rakja

Nyalka kurucz-haddal.

Rajta pajtás!... robban, dobban…

Járjad, járjad szakadatlan!

(* E költemény történeti valóságon alapszik. Az előforduló egyének: gr. Eszterházy Antal, dunántúli főkapitány és generális-mezei marchal; Bottyán János, vezénylő-tábornok; gr. Csáky Mihály, tábornok; b. Andrássy Pál, gyalogsági tábornok;Bezerédy Imre, Béri Balogh Ádám és Kisfaludy László, dandárnokok és lovasezredesek; Telekessi Török István, országos tanács úr és lovasezredes; Sándor László és Somogyi Ádám lovas-, b. Cziráky László és b. Révay Gáspár gyalogezredesek; Ghylányi Gergely lovas szabad-csapat parancsnoka. Másrészről: gr. Pálffy János, császári generális-mezei-marchal; Prayner, császári tábornok. – A 4-ik versszakhoz: a k a t o n a  szó a kuruczvilágban   c s a k   lovas vitéz, a  h a j d u   pedig gyalogot jelentett.     T. K.)

Forrás: Családi kör 2. szám - 1867.