Kérdezed: a boldogságot
Leggyakrabban hol találod –
A pásztorok kunyhójában,
Vagy a magas palotában?
Kérded: ottan fölleled-é,
Hol két sziv vonz egymás felé,
Szerelmükről meggyőződve,
Más egyébbel nem törődve?
Vagy inkább honol-e ottan,
Hol agg szülék magzatjukban
Ifjukoruk reményeit
Teljesülve szemlélgetik?
Azt véled, hogy megtalálod
Az ohajtott boldogságot
Falun, látván ott az áldott,
Az egyszerű kis családot?
Meg is leszesz majd lepetve,
Boldogot fény közt is lelve,
Mivel az a hit él benned:
Boldogság fényben megdermed.
Ne keresd a boldogságot,
Bejárván a nagy világot;
Ha magadban föl
nem leled,
Soh’sem érzendi kebeled.
A pompa vagy egyszerűség,
Szerelem és örök hűség,
Boldoggá nem tehetnek még,
Ha benned honol irigység.
Kivánatod szerény legyen,
Bizodalmad az Istenben,
És szivedben legfőbb érzés
Legyen – a – megelégedés!
Forrás: Családi kör 2.
szám - 1867.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése