- Halála
ötvenedik évfordulóján -
Ő a magyar lelket
hirdette az emberiségnek:
Ajkival azt zengé, amit
a szive sugallt.
Mint csatazaj, zúgott a
szabadság hymnusa lantján:
Mint a madárének, szólt
a szerelmi dala.
Nem csak lantjával,
kardjával is élt a honának:
Szerze öröklétet, szerze
vitézi halált.
Szent emléke előtt
hódolva borúl le a nemzet,
Feltünt és eltünt: fény
födi nyomdokait.
Forrás: Petőfi a magyar
költők lantján – Versek Petőfiről -
Petőfi-Könyvtár XX. füzet – Összegyüjtötték: Endrődi Sándor és Baros
Gyula. Budapest, 1910. Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat kiadása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése