Délkeletről, messze,
távol,
Aleppónak városából
Jő egy barna felhő.
Vihar támad, amerre
száll,
Hajladozik virág,
füszál,
Sír a csöndes erdő.
Segesvárig meg se pihen,
Hull belőle ott sebtiben
Forró könnyek árja
S bár nem látja emberi
szem
Hogy Petőfi merre pihen,
E könny megtalálja.
Vajjon aki pihen alant,
Akit föd a jeltelen
hant,
S tar mezők göröngye,
Megérzi-e ott a mélyben,
Mint pereg rá
áldásképpen
Bem apónak könnye.
Forrás: Petőfi a magyar
költők lantján – Versek Petőfiről -
Petőfi-Könyvtár XX. füzet – Összegyüjtötték: Endrődi Sándor és Baros
Gyula. Budapest, 1910. Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat kiadása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése