A tenger. Jaj, a tenger.
A tenger. Csak a tenger!
Mért is hoztál el, apám, a
városba engem?
Tengerről a földi tájra
mért vezetsz el?
Álmomban a habmorajlás
kiszakítja szívemet.
Vinné messze a szelekkel.
Apám, mért is hoztál ide
engem?
(Forrás: Rafael Alberti: Az ismeretlen angyal – Válogatott versek 25. old. – Európa Könyvkiadó Bp., 1962.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése