Míg az ágyban kell hevernem,
legkivált az fáj nekem,mikor ráemlékezem,
hogy hölgyem nem ölel engem.
Tetejébe nyavalyámnak,
mely azóta támadott,
Istenemre, mar a bánat
egyre, ha rád gondolok:
úgyhogy ettől betegedtem
meg az emberek szerint,
akik tudják mind, de mind,
hogy hölgyem nem ölel engem.
Az én panaszos nyögésem,
szenvedek csak, s hallgatok bár,
közelibb a messzeségben
tenmagad élvezte jóknál:
ha a sírba kell lemennem,
mily halál várt volna, hej!
És én élve tűrtem el,
hogy hölgyem nem ölel engem!
Ford.: Kálnoky László
Forrás: Más fény nem
kell nekem. Spanyol szerelmes versek. Magyar Helikon 1978.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése