Hagyjál, ó hóhér gondolat, magamra!
Elég gyalázat elég kínja éget.
Ha ennyi bajmúltán is élve élek,
új csapdákon törnöd fejed mi haszna?
A fürge szív magát bénán megadta,
a fájdalom lábához hullt a lélek;
szoros szabály és szigorú ítélet,
hogy sok örömnek sok baj a jutalma.
Szerelem, jósors és halál, e három
hurcol órák ösvényén véghelyemre,
és úgy igaz, megérkezem maholnap.
Kímélj balsors, és roskadozva látom
szemem elhagyott lépteimre vetve
kénköves útját e poros pokolnak!
Ford.: Orbán Ottó
Forrás: Más fény nem
kell nekem. Spanyol szerelmes versek. Magyar Helikon 1978.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése