Halott van a szomszédunkban,
Gyertek hozzám közelebb,
Feleségem, édes párom,
Kis fiaim, kis leányom,
Úgyis mindig alig várom
Ezt az órát köztetek…
- Halott van szomszédunkban,
Gyertek hozzám közelebb!
Öleljetek átal engem,
Meleg szívvel, szeretőn;
Ez az élet mulandóság,
Örömeink hulló rózsák,
Egy szomorú, bús
valóság
Vár reánk, - a
temetőn…
Öleljetek átal
engem
Meleg szívvel,
szeretőn!
Melegét a
szíveteknek
Ma érzőbben érezem
S egy sugár ez
áldott lángból:
Kóstoló a más
világból,
Hogy ne féljük a
haláltól,
A szeretet
végtelen…
Melegét a
szíveteknek,
Odalent is érezem!
Forrás: Szabolcska Mihály: A magam ösvényén – A szerző
hatodik verseskönyve – Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése