Nem az az imádság,
Amit annak hívnak,
Amit az iskolás könyvek
Lapjain tanítnak.
Nem az az imádság,
Amit így neveznek,
Mikor sok-sok ájtatos szót
Olvasóra szednek.
Óh más az imádság,
Lélek az és élet…
Nem kedveli Isten a sok
Hasztalan beszédet!
- Ha igazsággal
jársz
Teljes életedbe’,
S becsületes
munkássággal
Töltöd a helyed be.
Ha az elhagyotthoz
Hajlasz a
szíveddel,
S könnyes képét
felszárítod
édes szeretettel.
Ha minden emberben
Csak az embert
nézed,
S bármilyen koldus
megérzi
A testvériséged;
Ha nem
gyűlölködtél,
Csak
megbocsátottál;
- Föl van írva az
Istennél,
Hogy jól
imádkoztál!
Forrás: Szabolcska Mihály: A magam ösvényén – A szerző
hatodik verseskönyve – Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése