Látod Kedves – ez itt a város,
amelyben élünk mind a ketten
s melyet most az alkony fest meg
egyre szebben, egyre színesebben…
Nézd, mint tyúkkal az apró csibék,
úgy zsibongnak a házak az Avas körül,
s nézd, ott azt a tornyot,
kakas-szeme szinte kiül…
érezni, hogy vigyáz a város felett,
hogy ne lásson semmi szomorút,
mint az Úr is ott fent,
nagyon messze, a fejünk felett
most elfeledve minden háborút
kettőnk szép együttlétének
örül.
Forrás: Uj Magyar Museum I. kötet I. füzet. Kassa, 1942.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése