Keszi Imre - forrás: mek.oszk.hu
Vonulj el a világból! rengeteg
a bánat itt. A keserű pohárból
jó nagyot húztál. Tisztulj meg a sárból,
mit csúfosan rád dobtak emberek.
Rejtsen el hát erdő és rengeteg,
arcod ne lássék elvadult szakálltól;
hegy árnyékába bújj, ahol madár szól
s végigsöpör eső és fergeteg.
S ha hallasz jajgatást mély hosszú este,
kezed ne nyújtsd ki, hogy a szenvedőt
segítsd: tudod a bajt maga kereste.
S ha látsz majd utat, harcra vezetőt,
el ne feledd, hogy jártál te már itten
s kevély léptében rádtiport az isten.
(Forrás: Tiszántúli
Figyelő – 1934. dec.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése