Gustav Klimt: A csók (1907-08.)
(A kép forrása: www.gemaeldeonline.wordpress.com)
Tested csábító ékessége, melled
két gyönyörű dombja feszül trikód
alatt, megigéz, hívja szemem, szám,
kezem, simogatásra, markolásra, már
nem is vagyok más, csak reménykedő
vágy, hogy számba szívjam érett, málnát
formáló bimbóidat, még harapnálak is,
nem bánnám, örüljön, fájjon, fusson
rajta keresztül üzenetem, legyen
villámló fény, megrázó sugár okos
agyadban, csak őt érezd, tűnjön el
belőled minden, emlékek, gondok
vesszenek sötétbe, csak a szerelem
napjának izzó fénye maradjon, lángja,
tüze égjen s küldje tovább üzenetem
gerinced távíróján öledig, méhed
nedves melegéig, szorító izmokig,
mozgósítsa mirigyek dolgos sejtjeit,
tegye szemérmetlenné megnyíló, drága
szemérmed, csókoljon, harapjon éhes,
mohó szája, velem csillapítsa éhét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése