Jó napot szivem virágom!
Mindenben jódat kivánom;
Éltessen Isten nem bánom,
Sőt tartson meg, azt kivánom.
Sok jó szerencsés napokra,
Virraszszon Isten akkorra
Az mikoron az én szómra,
Hajul szived szándékomra!
Mondjad meg szivem titkodat:
Ha szeretsz-e csak magamat?
És távoztasd el kinomat
Ki érted régulta fonnyat.
Mert bizony sok ideje már
Hogy ráró sebes szárnyon jár –
Én szivem is csak téged vár
Belső röjtökébe bézár.
Lágyitsad meg hát szivedet,
Ne őszitsed meg fejemet,
Ne örüljed elvesztemet
Éretted veszedelmemet.
Mert szeretlek csak egyedül:
Mint gilicze ki fészken ül
Hogy ő társátul el nem vál –
Miglen nem választja halál.
Forrás: A régi magyar költészet remekei – A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig 159. l. – Bp., 1903.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése