Csupa kín és csupa gyász
sír, jajong és megaláz,
mitse tudj te róla,
valahol a láthatár
szemnek kincset kincsre tár
s kacagás a róna,
aludj csak...
Olyan világ vesz körül,
melyben senkisem örül,
hunyd le szemecskédet
mire felnősz, csodavár
nő a földből s odavár
muzsikáló élet,
aludj csak...
Soha ilyen mélyre még
nem zuhant a köd s az ég
csodálkozik rajtunk,
hogy ilyen véres sors alatt
hitünk arra hogy maradt,
hogy kis bölcsőt hajtsunk,
aludj csak...
Bizony, ernyedt a karunk,
sebet sebbel takarunk,
de te meg ne tudjad;
ha a világ összedűl,
én, magamban, egyedül
építek fel újat,
aludj csak, aludj csak...
Forrás: Internet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése