2012. febr. 5.

Babits Mihály: Vérivó leányok

A sáppadt, vérivó leányok
Keringenek szivem körül,
Zsineget fonnak zabolának
Hajrá! a Sátán úgy örül!

Zsineget fonnak zabolának
Vacogó fogaim közé:
A legderekabb fiu lesz ma
Az ördögé! az ördögé!

És megnyergelnek, megnyargalnak,
Milyen gyönyörüség nekem!
Puha combjuk hideg nyomását
Borzongó háttal élvezem.

Borzong a hátam, ing a véknyam,
Hol mélyebb ágyékuk tüzel,
Jaj, mért vagyok velük magamra?
Mért hagytál engem, szent Szüz, el?

(Forrás: vmek.oszk - A HOLNAP – Sajtó alá rendezte: Antal Sándor – Nagyvárad, a Holnap Irodalmi Társaság kiadása)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése