Kicsi lányunk nagy dologba fárad:
Levelet ír a jó Jézuskának:
Kevés a szó, sok az érzés benne, -
Bárcsak aztán foganatja lenne!
Lelke árad minden kicsi sorba:
Jó Jézuskám, jöjj el karácsonyra!
Te szent fáddal kopogtass be nálunk,
Szeretettel, imádsággal várunk!
… Gyermekszívvel teleirt levélke,
Angyal viszi magasságos égbe;
Kicsi lányunk reménykedve várja:
Felel-e majd a kis Jézuska rája?
Óh, felel majd! – ne félj, kicsi lányom.
Le is röppen ragyogó szép szárnyon;
Kinek tiszta a szíve-világa:
A Jézuskát nem hiába várja!
Forrás: Gyakorlati
Pedagógia 2. évf. 11. sz. 1936.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése