Fényes kalpag, cifra mente,
Hosszú bajusz jól kifenve,
Órjás sarkantyú pengése,
Háromszín szalag lengése,
Mind szép dolog, mind jó lehet,
De még ez nem honszeretet.
Lengő tollak, nagy buzogány,
Három a tánc - húzd rá, cigány,
Pipafüst és poharazás,
S hogy a német huncfut, nem más,
Mind jó dolog, s igaz lehet,
De még ez nem honszeretet.
Nemtelen düh, pártoskodás,
haszonlesés, rágalmazás...
De erről a szent költészet
Hallgat, s lantom dalt nem zenghet.
Ezeket te nem ismered,
Ég leánya, honszeretet.
Te szép himnusz, szent zsolozsma,
Összhangodat nem zavarja
Rút viszályok sértő hangja,
Sem kérkedés üres zaja,
Egyetértés, összetartás,
Egy szív s lélek, egy hitvallás.
Tett, mely mindenre készen áll,
Ha kell, élet, ha kell, halál,
Ha kell szelíd, ha kell, erős,
Méltóságos, nemes és hős,
Nagy, ha örül, nagy, ha szenved...
Ilyen vagy te, honszeretet!
*
Kisfaludy Atala Kötcsén (Somogy m.) született 1836-ban. Kisfaludi K. Mihály és Hanovszky Amália leánya. A Kisfaludyak írói hagyományainak örököse, Ányos Pál rokona, Szalay Fruzina anyja. Férje Szalay Károly ügyvéd, utóbb országgyűlési képviselő. Egy betegségében, Ariostót forgatva kapott kedvet a versíráshoz, de valójában férje hűtlensége tette költővé. 1858-tól kezdve jelentek meg versei, írásai kedvelt műfaja volt az irodalmi rajz. 1861-63 között a Gyermekbarát c., Szabó Richárd szerkesztette hetilap tulajdonosa volt. 1876-ig az Atala nevet használta írói névként. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja. 1906-ben elveszítette férjét. Kaposvárott halt meg 1911. február 15-én.
Művei: Atala költeményei, Bp., 1861;
Rajzok, Bp., 1879;
- Összes költeményei, Kaposvár, 1880.
Irodalom: Fábri Anna, "A szép tiltott táj felé", Bp., 1996.
*
(Forrás: A magyar költészet kincsestára 1999. - Magyar nőköltők a XVI. századtól a XIX. századig - Válogatás - Unikornis Kiadó, Bp.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése