(Kiirva e czimü kézirati munkából: „A pápai ref. képzőtársulat Érdemkönyve. 1841-44.*)
HAZATÉRÉS
(158 lap.)
(Németből, Heine után)
Te szép halász leányka,
Hajtsd partra csolnakod;
Jőj, s ülj le oldalomhoz,
És nyujtsd nekem karod.
Fejecskéd tedd szivemre,
S ne félj, ne oly igen,
Hisz gondtalan naponként
Jársz a vad tengeren.
Tengerhez szűm hasonló,
Van rajt’ vész, ár, apály;
És mélyen fenekében
Nem egy szép gyöngy is áll.
A. B. (Petrovics Sándor, kihúzva)
1 éves deák
VÁNDORDALOK
(195-196 ll.)
(Dicséretet nyert dalok.)
Távol szeretteimtől,
S tőled te drága hon!
Vándorlom a világot
Végetlen utakon.
És lábam a nagy úton
Fáradva lépdegel,
Mert vállaim tetézvék
Butornak terhivel.
Eldobtam én a terhet,
Nincs többé vállamon;
És mégis vajh mi csüggeszt?
És mégis vajh mi nyom?
Boldogtalan fiú te!
Mely tégedet lever,
Nem válladon,… szivedben
Az óriás teher.
II.
Hová, hová az égi úton,
Darusereg;
Azért hagyjátok-é a tájat,
Mert nem meleg?
Vándorlok én is, ám-de pályám
Ellenkező:
A szerelem forró honából
Jégsir felé.
Homonnai (Petrovics, kihúzva.)
PÓRNAK ESTI DALA
(Érdemkönyv 159-160 ll.: Tavasz 21-22 ll.)
(Németből Claudius után)
Az ékes nappali csillagzat
Pályáját végezé.
Jer, és törüld le izzadásom,
S teríts fel, drága nő.
Csak itt a földön is teríthetsz,
Gyümölcsfánkhoz közel:
Itt jóizü az étel este,
S legtágasabb a hely.
Aprócska vendéginket is hídd,
Mert úgy kiéhezém;
A legkisebb is hagyja fészkét,
Ha álom nincs szemén.
Sokat tálalnak a királynak,
Ő, a mint hírelik,
Mindennap sültet, meg lepényt, meg
Pástétomot eszik.
S egy ember van mellé rendelve,
Más dolga nincs neki,
Asztalneműjét rendezi csak,
S szolgálatát teszi.
Adj’ Isten ő egészségére!
Mert mennyi dolga van:
Hogy minket békében tarthasson,
Éj- s nappal nyugtalan.
Ha úri mód nem élhetünk is,
Van mégis kenyerünk,
Van tiszta, szép, és fris tej s vaj;
S hát kell-e több nekünk?
Elég ez untig póri népnek,
Vedd hálánk érte, ég!
S ma estelink szabadban tartjuk,
Hol annyi csillag ég.
A hold ezüstlő sugarakkal
Leszen velünk jelen,
És áldást hintve tálainkba
Fog tündökölni fen.
Nos, gyermekink, együnk vidáman,
S a mennyek áldjanak!
Óh én irigylendő, szegény és
Mégis gazdag vagyok!
A. B. (Petrovics S.)
(* E közleményt Eötvös Lajos Pápáról Gyulai Pálnak küldötte be, hogy Petőfi Vegyes Művei második kiadásakor használhassa. De minthogy a Vegyes Művek második kiadását bajosan remélhetni, Gyulai jónak látta ez érdekes közleményt lapunkba adni. Szerk.)
Forrás: Koszorú – Hetilap a szépirodalom s átalános miveltség köréből. 3. évf. Első félév. 3. sz. Szerkeszti Arany János. Pest, Nyomatott Emich Gusztáv Magy. Akad. Nyomdásznál l865.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése