Toborzás. Munkácsy Mihály rajza után készült színezett fametszet
(A fővárosi önkénytes had.)
A gonosz hír mesugta már fülünkbe,
Hogy közös vész tornyosodott egünkre;
Fel, fel honfi! ne engedjük a közjót,
Ég sem adhat a miénkhez hasonlót:
Kezet ide, üss fel hát,
Védelmezzük a hazát!
Tombol immár az ellenség harczsora,
A magyarnak nincs még hősi tábora:
Honfi, honfi istenemre! megbánod,
Ha hazádnak drága ügyét nem szánod;
Kezet ide, üss fel hát,
Védelmezzük a hazát!
Egy magyar földet teremte istenünk,
És ez a mi büszkeségünk s mindenünk:
Ezer villám, ezer mennykő hulla rá,
De még eddig semmi meg nem zavará:
Kezet ide, üss fel hát,
Védelmezzük a hazát!
Ugy-é, honfi! sírba könnyen szállhatunk?
De hazánktól könnyen meg nem válhatunk?
A hivalgás már lejárta a korát,
Rontsuk össze az ellenség táborát:
Kezet ide, üss fel hát,
Védelmezzük a hazát!
Dobó, Zrínyi asszonyokkal harczoltak,
És a tar közt mint a mennykő konczoltak:
Magyarhonnak mennyi bajnok férfia!
S ezek mellett elvéreznék Hunnia?...
Kezet ide, üss fel hát,
Védelmezzük a hazát!
Nyomor környez, koldusbot van kezedben;
Bútlan óra nincs csak egy is éltedben:
Mit veszthetsz hát, ha elvérzesz nyomoru?
De a győző fegyver dija – koszoru:
Kezet ide, üss fel hát,
Védelmezzük a hazát!
Hasztalan sírsz, édes babám, hasztalan!
Az érző szív ily órában nyugtalan:
Jó hazámnak szabadsága drága kincs,
Ahol ez sír, ott a csóknak íze nincs:
Itt a kezem, rajta hát,
Védelmezzük a hazát!
Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki
függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése