Ne higgy nekem, ha mosolygok,
Álarc ez csak arcomon,
Mit felöltök, ha a valót
Eltakarni akarom.
Ne higgy nekem, ha dallásra
Látod nyílni ajkamat,
Gondolatot föd e dal, mit
Kimondanom nem szabad.
Ne higgy nekem, mikor hallasz
Fölkacagni egemet,
Megsiratnál, hogyha látnád
Egy ily percben - lelkemet!
*
(Szendrey Júlia 1828-1868; Petőfi Sándor felesége volt)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése