Óh csillagmezős zászló büszke népe,
Megint Washington népe vagy-e már?
Gyilkos harc után rajtunk gyilkos béke...
Karunk láncon, szabadítóra vár.
Szabadítónak vitt a harcba téged
Apostolként akkori vezetőd...
Most látod már: zsarnokok frigyét védted!
Elfordulsz tőlük, félreveted őt...
Óh, Washington s nem Wilson népe vagy!
Fogd pártunkat, te újra tiszta, nagy!
Jól tudod, csel volt ajkukon nagy elved:
Hogy népek szava döntsön, ne a kard!
Jól tudod, tőrbe minket akkor ejtett,
Mikor kard le nem bírta a magyart.
Mi széjjel törtük győztes fegyverünket
S nyújtottunk békejobbot lelkesen...
És ők rá láncot vertek!... Óh, e bűntett
Meddig lesz őr még örök elveken?
Washington népe, ős becsületed
Ne tenné jóvá, mit csel vétkezett?
Ki vad rabszolgák láncait levetted
Véredet ontván értök valaha, -
Ne bánnád, hogy egy dicső múltú nemzet
Vad martalócok rabszolgája ma?
Ne űzné megcsalt erkölcsöd hatalma
Szétmart hazánkról e győzőket el?
Vagy vallod: úgyis megdől, ami csalfa!...
Óh úgy lesz! Még feltámadunk mi, fel!
Washington népe, te bölcs, te igaz,
Mégis – elég-e vajon ily vigasz?
Elég-e bűnös frigytől félreállnod?
Egész világ ily frigyek rabja ma.
Még hányszor dúlja sírrá e világot
Az ősi bűn: önzés erőszaka?
Sohsem lehetne jóságnak hatalma?
Ez ős erénynek, mely óh ma is él?!
S több szívben mint a bűn! – Csak elhagyatva...
Szólítsd! Erősebb lesz az bárminél!
Washington népe, te jó, tiszta, nagy,
Oh adj hatalmat a jóságnak, adj!
Hisz amit eddig jósát tett e földön, -
Tett a tied és tett más népeké, -
Ínség háláján bármint tündököljön,
Egyetlen dúlt hont is megmenthet-é?
Nem ez kell, nem alamizsnás segítség,
De győztes jóság, világépítő...
Uralma minden jóknak, hogy építsék
az üdvöt, min nem győzhet gazerő!
Washington népe, ha te akarod,
Már győzött is nagy, szent akaratod!
Óh, leghetykébb bűn mersze sem valódi!
Gazok hatalma hazugarcú báb!
Még rémuralmak is ölni s rabolni
Csak szent célt vallva mernek?... Ne tovább!
A jóságot rázd fel kábulatából,
Érezze együtt roppant erejét!
S tettekre kelő óriás hadától
Gyáván fut minden gonosz csürhe szét.
Washington népe, itt a pillanat,
Hogy örök naggyá váltsd hatalmadat!
Te, kötelességtudó szabadságnak
Legerősebbé tisztult nemzete,
Dolgos kezek mind csak dolgozni vágynak,
Bilincsüket már vétesd végre le!
Vagy oly erős most, hogy így toborozhass
Új hadat, mely majd nem gyilkolva győz...
Melynek szent harca: munka! Oly hatalmas,
Hogy nem kél többé véres harcú hős!
Washington népe, békés emberek
Ily milliói hadd győzhessenek!
Óh hadd győzzünk, kik valljuk lelkesülve,
Hogy gyógyíthatók bűnök és hibák, -
Hogy egyként szent a magunk s másik üdve,
Szent a hazánk s szent az egész világ!
S mind többen élnek majd, mind nemesebben,
Hogy népüket mind dicsőbbé tegyék –
S mind dicsőbben versenyző nemzetekben
Forr egyboldoggá az emberiség!
Washington népe, hí a cél, a nagy!
Ezt vívd ki s világ megváltója vagy!
Forrás: Vasárnapi Ujság
2. szám. 1921. (68. évfolyam) Budapest, január 23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése