Lehet, a szívem parazsa
Teát forralni sem elég:
De ami heve megmaradt,
Csak érted ég, csak érted ég.
Lehet, az izlésed szerint
Adónisz éppen nem vagyok;
De ha a lábam kurta is,
A szenvedélyeim nagyok.
Lehet, méltóságteljesebb
A büszke visszavonulás,
De mikor úgy fáj a szivem,
Ha ajakad csókolja más!
Üdvözlöm, édes doktor úr,
Így szólitom meg kedvesed,
Azok a forró ajakak
Az én csókomtul nedvesek.
Forrás: A Hét 1892., III. évf.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése