A hőn fénylő nap körében
Ott bolyongnak, ott forognak
Láthatatlan láncra kötve
A tűzkeblü csillagok.
Ott bolyongnak, ott forognak
Láthatatlan láncra kötve
A tűzkeblü csillagok.
A magányos üstökös csak
Pillanatra hull elébe,
Aztán messze, végtelenbe
Kergeti a büszkesége.
Pillanatra hull elébe,
Aztán messze, végtelenbe
Kergeti a büszkesége.
(Forrás: Endrődi Sándor: A magyar költészet kincsesháza – Bp., Athenaeum 1927.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése