Claude Monet: Szomorúfűz
Szomorúfűz ága
Hajlik a virágra,
Fáj a szivem érted,
Falu szép leánya,
Fáj a szivem érted,
De te azt nem bánod:
Van neked nálamnál
Gyönyörűbb virágod.
Hajlik a virágra,
Fáj a szivem érted,
Falu szép leánya,
Fáj a szivem érted,
De te azt nem bánod:
Van neked nálamnál
Gyönyörűbb virágod.
Istenem, teremtőm!
Hát mit is csináljak,
Hogy vegyem meg szivét
Annak a kis lánynak?
Hiába biztatom,
Hiába igérek,
Nem fog rajta semmi
Aranyos igéret.
Hát mit is csináljak,
Hogy vegyem meg szivét
Annak a kis lánynak?
Hiába biztatom,
Hiába igérek,
Nem fog rajta semmi
Aranyos igéret.
Hej ha e kis lánynak
Az jutna eszébe:
Hogy id’adná nékem
A szivét cserébe,
Jaj be jól is járna,
Megtoldanám sokkal...
Ezer öleléssel,
S ezerannyi csókkal.
Az jutna eszébe:
Hogy id’adná nékem
A szivét cserébe,
Jaj be jól is járna,
Megtoldanám sokkal...
Ezer öleléssel,
S ezerannyi csókkal.
(Forrás: Endrődi Sándor: A magyar költészet kincsesháza – Bp., Athenaeum 1927.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése