Szül. 1767-ben, Ottományon, Bihar-megyében. Előbb nagybányai tanár, utóbb, Biharban hivataloskodott. – „Költeményes munkáiban” (Pest, 1791) kedélyes és gyakran szép rhythmusú dalművei mint az új iskola egyik előhirnökét tüntetik őt fel.
A sírhalom
- M. Muzeum. Pest, 1788 –
Piros rózsaboltozatok!
Legyen sírom alattatok,
Ha elérem halálom.
Hullott rózsák levelével
Nyugtassa porom békével
Ama jóltevő álom.
Úgy is, ha volt víg életem,
Rózsák! néktek köszönhetem,
S homályos árnyéktoknak;
Most is éltem vége felé,
Ha mindenbe únok belé,
Örvendek látástoknak.
Rózsák! melyeket szeretek,
Nyugodjon porom köztetek,
Ha eltakaríttatom.
Árnyéktok nyugodalmába
Álljon sírhalmom magába:
E végső akaratom.
Dóris
Ti ligetünk pásztorai,
Myrtill kedves pajtásai!
Majd ha Myrtillt meglátjátok,
Kérlek, néki megmondjátok:
Hogy Dóris már nem fél tőle,
S nem fog elbújni előle,
Hogy jobb indúlattal tele
Nem kötődik többé vele.
Mondjátok, hogy gondolatom
Most mind csak rajta forgatom;
Hogy sok ezerszer megbántam,
Miólta véle úgy bántam.
Mondjátok meg, attól fogva,
Hogy őt láttam volt zokogva:
Szívem, bús zokogásánál
Kedvesebb képet nem talál.
Forrás: A magyar irodalmi tanulmány kézikönyve. Pest, 1868.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése