Shelley,Percy Bysshe (1792-1822): Az észak-amerikai republikánusokhoz

Testvéreim! köztetek
S köztem hab bőg, szél süvít:
Mégis látom földetek
Vad, kanyargós partjait,
S szabadság szűz zászlaját,
S érzem, süt a hős zsarát
Túlnan, s túlél száz halált -
Látom: harcost vér borít -
Hallom, melle mint zihál,
Hogy: "Szabadság vagy halál!"
Ordíts! Minden szolga, kit
Trón elé tör szennyes úr,
Legyen ember! s láncait
Zúzza össze szótlanul;
Minden fényes, büszke vár,
S viskó,mely jajongva áll,
Tűnjön,mint a rózsaszál
S mint a gyom, mely kél s lehull,
S szüljön vágyat a nyomor,
Míg a börtön leomol.
Minden testvér-bérceket,
Cotopaxi! zengj ma át,
Dörgő, szép üdvözleted
Keltse völgyek mosolyát!
És te óceán, te vad,
Paskolván a partokat,
Hol a kín s a könny fakad,
S átkoznak egy rongy királyt -
Bőgd, a széllel zúgva fel,
Hogy Szabadság s Béke kell!
Virradhat-e szeretet,
Hol a zászlók bíbora
Bomló romvilág felett
Lobbadozva leng tova?
Nem! Csupán a bosszú vár,
Honfi híven harcba száll,
Népe üdve hős halál.
S várja árva sír pora,
S a szeretet már csak itt
Hullathatja könnyeit.

(Ford.: Kardos László)

*

Shelley,Percy Bysshe angol költő. A forradalmi gondolkodású Shelley már diákkorában röpiratot adott ki az ateizmusról, de egész költészetével is a haladás, a forradalom ideológiáját szolgálta.
Az észak-amerikai republikánusokhoz: a mexikóiak 1812-ben harcot indítottak a gyarmatosító spanyolok ellen és kikiáltották a köztársaságot.
A húszéves Shelley lelkes reménykedéssel üdvözli a mexikói szabadságharcot, mely 1812-ben tört ki.
Cotopaxi: a világ legmagasabb működő tűzhányója Dél-Amerikában.

(Forrás: Shelley versei 7-8. old. - Európa Könyvkiadó Bp., 1973.)