Shelley, Percy Bysshe (1792-1822): A szökevények

1.
A jégeső szakad,
fehérek a habok,
a tajték táncol, és
a villámlás ragyog -
el, el!
A mennydörgés ropog,
a forgószél kereng,
harangok zúgnak, és
az erdők rengenek -
el, el!
Mint tenger, mozog a föld,
rajt minden romba dől,
ember, állat, madár
elbújt a v,ész elől -
el, el!

2.
"Egy vitorlánk van... a
kormányos halovány;
ki merne szállani
most csónakunk után?"
Az ifjú szólt.
A lány felelt: "Evezz,
taszítsd a csónakot!"
S jégzápor és golyók
borítják útjokat
a tengeren.
A kék őrtűz lobog:
némán villámlanak
az elsült fegyverek;
elnyelte hangjokat
a fergeteg.

3.
"És látsz-e? s hallasz-e?
S nem retteg-e szíved?
S nem szállunk szabadon
a vad tenger felett.
én és te?"
Egy tengerészköpeny
fölöttök a fedél;
együtt ver kebelök,
és suttognak kevély
örömben.
Mozgó hegyekbül áll
a vészes óceán,
kelnek s enyésznek a
habok egymás után
körös-körül.

4.
A várudvarban, a
kapusnéhoz közel,
áll, mint megvert kutya,
és szégyen marja fel,
a vőlegényt.
Rémes kísértetként
a zsarnok ősz apa
áll a toronytetőn...
hangjához képest a
vihar szelíd;
s hallatlan átkokban
kívánja a halált
lyányának, ki legjobb
és legszebb s a család
végtagja volt.

(Ford.: Petőfi Sándor)

*

Shelley, Percy Bysshe (1792-1822) a híres angol költő, Byron barátja volt, s Byronnal együtt lelkesedett a görög nép szabadságharcáért. Világhírű lírai költeményei mellett több balladás hangulatú verset is írt. Ő oldja föl az elbeszélő ballada műfajt lírai mondanivalóval; újszerű költeményei nagy hatással voltak a XX. századi költészet formálásában. Élete szerencsétlenül fejeződött be, fiatalon halt meg Olaszországban, a speziai öbölben egy csónakkatasztrófa áldozata lett. Mikor tíz nap múlva kifogták a holttestét a tengerből, egyik zsebéből Keats-, másikból Szophoklész-kötet került elő. Holttestét barátja, Byron égettette el. Hamvai Rómában pihennek.

Petőfi a lázadó nagy költőt tisztelte benne, A szökevények (1821.) című versét 1846. januárjában fordította Szalkszentmártonban, 1847-ben jelent meg a Petőfi Sándor költeményei című kötetben.

Forrás: Balladáskönyv - Válogatás a világirodalom balladáiból - Európa Könyvkiadó Bp., 1972.)