Ki a kertbe fiuk, lányok,
Nyiló virág hivogat,
Hajló falomb nyájasan int,
Szelid szellő simogat.
Lám a Borka jól megérti
Halk szavát a virágnak.
Künn a kertbe örvendezik
A tavaszi világnak.
Két cziczája véle örvend,
Jaj, be vidám élet ez!
A merre a napsugár hull,
Millió lény ébredez.
Fiuk, lányok jertek ti is
Ki a kertbe! Előre!
A szobának nincsen sugára,
Meneküljünk belőle!
Hiv a sugár, hiv az illat,
Hiv a szellő, madárdal,
Siessünk hát… vigadozzunk,
Daloljunk a madárral!
Zengjünk hálát Istenünknek,
Légyen áldott szent neve,
Hogy a hosszu tél után most
Tavaszt érnünk engede!
Forrás: Tolnai Világlapja 10. évf. 4. sz. Aranyifjúság-melléklet 1910. ápr.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése