2019. dec. 25.

Taylor Caldwell (1900-1985): Az utolsó óra (könyvismertetés)




„Minden nép életében eljön az a szörnyű és elkerülhetetlen végső óra, amikor választania kell az élet és a halál között.” ez a könyv mottója, erre épül fel az egész nagyszabású regény. Kulisszatitkokat tár fel Amerikának a második világháború előtti mozgalmas, ellentétes irányokkal teli politikai életéről, az ipar koronázatlan királyainak titkos munkálkodásairól, a kapitalista Amerika zűrzavaros állapotáról. A Bochuárdok rettegett dinasztiájának magánéletét és politikai szereplését tárgyalja a regény, azoknak a Bochuárdoknak, akiknek az életét a szenvedély, a gyűlölet szenvedélye irányította. Gyűlölték egymást, bár meglehetősen büszkék voltak a családjukra, Henrire, vezérükre, a dinasztia fejére, kit azonban szerettek volna megsemmisíteni. Nem ismertek maguk fölött hatalmat, érzelmi életük, ha egyáltalán volt, például Celestnél, szenvedélyen épül fel. A főhős, Henri brutális, kérlelhetetlen, de kétségtelenül nagy kapacitású ember, önző és céltudatos, aki előtt mindenkinek meg kell hajolni, de aki a végső pillanatban helyes politikai érzékkel meglátta a kapitalista Amerika egyedül járható útját. Diktátor, meg nem alkuvó, és így kezében tartja egész kiterjedt famíliáját. Ebben a famíliában mindenki rokon; unokatestvérek házasodnak össze, családi törzsük közös és ez a tény bizonyos degeneráltságot kölcsönöz nekik. Egyedül Péter, Celest ura fizikailag beteg, de szellemileg ép ember, aki a család politikai irányát elítéli, küzd ellene a toll fegyverével adatokat szolgáltat ki a család titkos dolgairól, és még halálával is a demokratikus Amerikát szolgálja. A náci Németország és az USA iparfejedelmeinek kapcsolatáról lebbenti fel a fátylat Taylor Caldvell, elfogulatlan bírálatot adva hazájáról. Óriási anyagot ölel fel a regény, amely egyben a készülő új világ dokumentuma is.

(Athenaeum)
Forrás: Tiszatáj II. évf. 4. sz. 1948. április

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése