Egy éltető eszmévé finomul.
Arany
De ARANY szellemének pályája tovább foly s nem is törik meg többé. Művei vérré válnak a magyar értelmiségben, szépségeikkel állandó igézetben tartják lelkünket, szeplőtlen erkölcsiségükkel, színmagyar szellemükkel az egymásután következő nemzedékek lelkét a legnemesebb éltető tartalommal töltik meg.
Irodalmi divatok támadnak és múlnak; mindez a hullámok játéka a fok lábainál, maga a fok szilárdfan emeli fejét a csillagok felé. Mikor egy-egy írói csoport azt hiszi, hogy ARANY-tól, mint valami szükkörű népies elem képviselőjétől el kell fordulnia s az egyetemes irodalomtól ihletet és mintákat kérnie: egyszerre csak ott is ARANY szellemével találkozik, és arra a meggyőződésre jut hogy ARANY művészi kulturája páratlanúl egyetemes, lelkiélete finoman szervezett, modernül differentiált.
A mit végzett, annak egy része beleolvadt irodalmunk fejlődésébe, s onnan ki nem törli többé semmi.
A szabadságharcz előtt, a reformkor tetőpontján, PETŐFI-vel együtt eldöntötte a magyar költészet eredeti, nemzeti irányának győzelmét s a szabadságharczban megnyilvánuló nemzeti öntudatnak az ő szelleme is egyik tényezője volt.
Az önkényuralom idején költészetünk nemzeti irányát mind felsőbb művészi fokra emelte s a világirodalmi színvonalat képviselte; alkotásaival a nemzet hitét, életerejét hatalmasan táplálta.
Élete alkonyán, alkotmányos életünk helyreállítása után, az új eszméket és új nyomokat kereső magyar költészetnek még egyszer példát mutatott arra, hogy a nemzeti szellem és ízlés keretében a költészet általános emberi feladatait hogyan lehet megoldani.
Egész pályája, PETŐFI-vel és kortársaiéval együtt hosszabb idők törekvéseinek volt a koronája. Betetőzte azt a nemzeti irányú fejlődést, melyet KISFALUDY KÁROLY és köre indított meg költészetünkben, s melynek első nagy hőse VÖRÖSMARTY volt. Még messzebb tekintve, egészen az újabb irodalmunk kezdete óta, BESSENYEI óta forrongó irodalmi áramlatok jutottak az ő költészetük által egységes, mély, szabályozott medrükbe. Sőt az ő költészetük és társaiké a fejlődésében mindenkép gátolt, öntudatra későn ébredhetett magyar irodalmi költészetnek több százados mulasztását pótolta. A magyar nép költői géniusza mintegy a kinyilatkoztatás ujságával és hódító erejével lépett általuk a világ elé. Ezredév óta szendergő és gyűlő értékek kerültek elő a népnyelvből, népköltésből, a néplélekből s váltak halhatatlan alkotásaik útján közkincsekké.
Nem csoda, ha oly hosszú lejtő fölött álló alakjuk messzire ellátszik.
PETŐFI elevenebb, lángolóbb szellem s egyéniség szempontjából eredetibb, de a nemzet egyéniségét ARANY egyrészt gazdagabban másrészt művészibben képviseli.
De jelentősége nemcsak történet. ARANY élő író s élő hatása bizonyos tekintetben még növekedni fog.
Műveinek egy része, int minden írói, lehull az idők rostáján. De jelentős részük, mint az igazi klasszikusoké, túlélik az első divatváltozásokat, s attól fogva nem esnek többé a népszerűség ingadozó szempontjai alá, hanem állandóan népszerűek, kedveltek maradnak, mint a szépnek sajátos és örök képviselői.
Epikus alkotásai, a három Toldi, a Buda halála, a Nagyidai czigányok, balladái, számos lirai költeménye lélektani kompozicziójuk erejével, világnézetük mélységes költőiségével, stilszerű és finom művészi zománczukkal abszolút eszthetikai értéküknél fogva is fennmaradnak.
A tragikum, a komikum és a humor hangköre, e három külön tartomány ép oly őserővel és eredetiséggel, mint fejlett művészettel megnyilatkozva biztosítja e műveinek állandó hatását.
ARANY külön a magyarság lelki kincstárát nagy értékekkel gazdagította. A magyarság szétszórt epikai emlékeit nagy alkotásokba sűrítette, hagyományait restaurálta, új életre támasztotta. Ezek a képzetek, eszmék, érzésmódok ezután mindig benne lesznek a magyarság lelki világában.
A magyarság költői szemléleteit, hangulatait, nyelvi és ritmikai készletét a legnemesebb ízléssel alkalmazta költészetében. Költészete nyelvi és formai szempontból is rendkívüli nemzeti és művészeti érték. Egy kiváló gondolkodó azt mondta, hogy ha van magyar író, a kinek megértése végett meg kell magyarúl tanúlni, mert semmiféle fordítás nem ad művészetéről fogalmat, akkor ARANY az az író.
Valóban ARANY a magyar epikai költészetnek, a magyar nyelvnek legnagyobb művészet, a magyar léleknek egyik legfőbb építője.
Mindnyájan lelkünkben érezzük őt és dicsősége - az ő szép mondása szerint - firól fira száll, mint egy közös eszme!
(Forrás: Arany - Négyesy Lászlótól - A költő születésének százados évfordulója alkalmából a Kisfaludy-Társaság ajándéka a magyar tanulóifjúságnak - Bp., Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, 1917.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése