Hogy ível templomaid büszke boltja!
És palotáid arany-falu rendje!
Pillantásom kalandoz elmerengve,
Vonzza-röpíti szerteszét e pompa –
S fölforr a tér láng-hullámokat ontva:
Polgáraid maguk vetik a lenge
S izzó fáklyát tetőre és terembe;
A sustorgó tűz tested körbe fonja.
Hadd dúljanak, kiket ma bús düh őrjít!
Hadd hulljanak csak tornyaid, tetőid!
Az orosz Főniksz lángörvénybe dől itt.
De semmivé nem rontja máglya vésze,
Kikél, s dicső ifjúság lesz a része,
És győztesen száll Szent György kelevéze.
(Ford.: Kardos László)
*
És palotáid arany-falu rendje!
Pillantásom kalandoz elmerengve,
Vonzza-röpíti szerteszét e pompa –
S fölforr a tér láng-hullámokat ontva:
Polgáraid maguk vetik a lenge
S izzó fáklyát tetőre és terembe;
A sustorgó tűz tested körbe fonja.
Hadd dúljanak, kiket ma bús düh őrjít!
Hadd hulljanak csak tornyaid, tetőid!
Az orosz Főniksz lángörvénybe dől itt.
De semmivé nem rontja máglya vésze,
Kikél, s dicső ifjúság lesz a része,
És győztesen száll Szent György kelevéze.
(Ford.: Kardos László)
*
KÖRNER, Theodor (1791-1813) német költő. 1813 elején csatlakozott a szabadcsapatokhoz, amelyeket Napoleon ellen szerveztek. Néhány hónap múlva elesett. Költészete, mint a Napoleon elleni "felszabadító háború" is, ellentmondásos jellegű: patetikus sovinizmus keveredik benne szabadság- és hazaszeretettel.
(Forrás: Kardos László válogatott műfordításai 53. old. – Szépirodalmi Könyvkiadó Bp., 1953.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése