2020. máj. 31.

Demény Ottó (1928-1975): Városszél


A virág itt is csak virág.

Kiverekszi magát a fényre

sötét bimbójából a rózsa

- hajnal lapul a kerítésre.

 

Szemben csattog astampfoló,

megállás nélkül, szakadatlan.

Az álom azért itt is álom

a tártablakú otthonokban.

 

Ziháló tehervonatok

mozdonyaiból száll a szikra.

Hívja ki sorsát az erősebb,

ha tud szárnyaljon magasabbra.

 

Pásztáznak rőt reflektorok,

csikorognak a fékek sírva.

A száguldás szép, pazar ívét

a vén sorompó megszakítja.

 

Gyönyörű példázatokat

 mutat föl ez a városszéle.

- Hogyan? én tudom igazán!

Te se hullj soha csüggedésbe.

 

Forrás: Somogyi Néplap 21. évf. 168. sz. 1964. júl. 19.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése