Nevet kerestek jó
ügynek baráti?
Van név: az egy, az
osztatlan haza.
Ezzel betelnek szív
és ész határi;
Ki hallott ennél
szebbet valaha?
Csakhogy ha név,
őszinte név legyen,
Ki mely nevet hord,
a szerént tegyen.
Viszály ne csapjon
a jók táborába,
Habár egy új czim
jobban tetszenék.
Nevet cseréjen a
gaz és a kába,
Becsületesnek egy
jó név elég.
S ha egy a jó czél
is, Zala fiai!
Minek két név:
legény és atyafi!
Egy név, egy elv s
Zalának büszkesége,
Oly férfi, milyen
ritkán születik:
Mi kell egyéb mint
a jók összessége?
S a vész hatalma
rajtunk megtörik.
És ujra ember lesz
a gáton ott,
Hol eddig a viszály
uralkodott.
Forrás: Deák-album – Emlékkönyv – Franklin-Társulat Magyar
Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Budapest, 1876.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése