2018. ápr. 30.

Sipos István: Aratás




Aratnak a búzaföldön.
Zúg a gép a messzi rónán.
Ének száll a fellegekbe
ott kel az aratók ajkán.

Öten vannak, mégse félnek.
Nap ha nyugszik láthatáron:
egyetlenegy kalász sem lóg
már az érett, sárga szálon,

mind levágja azt a kombájn,
le is vágja, ki is csépli,
alkonyatkor tele zsáknak
nincsen se hossza, se végi.

Aratnak a búzaföldön,
Zúg a gép a messzi rónán.
hej, jövőre tízszer annyi
lesz a termés és a kombájn.

Forrás: Szívünk szerinti törvény – Fiatal költők versei. Budapest, 1952.