2012. jan. 4.

Mickiewicz, Ádám (1798-1855) : Balaklavai várromok



A "Krími szonettek"-ből

A árak, melyek itt romló romokba hulltak,
Hálátlan Krím, reád vigyáztak hajdanán,
Ma órjás koponyák a sziklák oldalán,
Hüllők lakják, vagy ember, hüllőnél nyomorultabb

Ó címerek nyomát fürkésszük egyre dúltabb
Tornyokban. Ősi név porlik a vár falán.
Ki tudja!... mord hadak ostora volt talán -
S bogárnyi pont ma, melyre szöllőlombok borultak.

Görög kéz faragott itt faldíszt athéni módra,
Vagy talián vetett lándzsát a mongolokra,
S a vendég mekkai bús namaz-át dalolta...

Ma keselyű kereng sírok közt barna szárnyán,
Lakatlan város ez, letarolta a járvány,
S bástyáin fekete zászlók libegnek árván.

(Ford.: Kardos László)

Mickiewicz, Ádám (1798-1855) a legnagyobb lengyel költő. A demokratikus forradalom eszméinek híve és nagy költője, aki rajongó lelkesedéssel kísérte a 48-as magyar forradalom sorsát is. Romantikusan színes költészete lényegében realista jellemű. Mickiewicz a politikai, szerelmi és tájfestő költészetnek egyaránt mestere.
Namaz: muzulmán ima

(Forrás: Kardos László válogatott műfordításai 119-120. old. - Szépirodalmi Könyvkiadó 1953.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése