2012. jan. 4.

Mickiewicz, Ádám (1798-1855) : Az utas



Mind aki e csöppnyi földön kóborol ma, bármi messze,
Léte annak keskeny ösvény, mely két tengert kapcsol össze:
Ködös szakadékok mellett borús völgyek torka ásít,
Béke várja lenn a bátrat, aki fönn nem tétovázik.

Mást csalóka látomások húznak-csalnak arra-erre:
Dús gyümölcsök, hír, dicsőség vagy a szépség cifra kertje.
Boldog az, ki vágya színes vízióit sorra járva,
Még a földön rátalál a szent barátság templomára!

(Ford.: Kardos László)

Mickiewicz, Ádám (1798-1855) a legnagyobb lengyel költő. A demokratikus forradalom eszméinek híve és nagy költője, aki rajongó lelkesedéssel kísérte a 48-as magyar forradalom sorsát is. Romantikusan színes költészete lényegében realista jellemű. Mickiewicz a politikai, szerelmi és tájfestő költészetnek egyaránt mestere.

(Forrás: Kardos László válogatott műfordításai 122. old. - Szépirodalmi Könyvkiadó 1953.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése