- Részlet a Savonarola-ból -
"Vedd gyűrűmet s add a tiédet!
Jöjj, rakjunk fészket, kismadár!" -
Üres lesz nemsoká a fészek,
Lecsap rátok a döghalál!
"Húzd rá! bort ide! s isten áldjon!
Van még egy édes korty, - igyál!" -
Úgy ám! Szavadon fog, barátom,
S már rádcsapott a döghalál.
"Ó, börtön kínzó éjszakái!
A gyötrő lánc húsomba váj!"
Rajtad se fűl a vas sokáig,
Még ma eljön a döghalál!
"Sok még a bűn... de nyakra-főre
Szétfut - fogjátok meg - a nyáj!"
Gyóntatószéknél rogy a kőre,
S feloldta-é a döghalál?
"E sápadt Ecce homo képet
- Pompás! - a vér elönti már!" -
S most ecseted elkapja: téged
Fest sápadtra a - döghalál.
S iszonytató egyformasággal
Jár a vész minden házon át,
Hogy megtanuljátok a gyászdal,
A Miserere dallamát!
Megrögzött szívek! népek alja!
Ha Girolamo véletek
Hiába szólt, hajtsatok arra,
Kinek a nyelve élesebb.
A bűnösök konok hadát így
Töri-puhítja a Halál;
Hulláikból szószéket állít
S zord térítőként arra áll.
Férfiakból s nőkből emelte -
Fonnyadtak voltak, öregek,
S az ifjúságot is benyelte
E gyorsan növő épület.
S gyermekbimbókat is letéptek
Itt-ott a Halál kezei,
Kegyes szokás szerint a széket
Angyalképekkel rakta ki.
(Ford.: Kardos László)
*
Lenau, Nikolaus (1802-1850) német költő. Magyarországon született, részben itt is iskolázott. Forradaslmian nyugtalan, borús hangulatú költő, akinek életét megrontja a reakció uralma. Hatalmas költői művekben újítja fel régi forradalmi mozgalmak emlékét. A magyar táj és a magyar nép életét több versében igaz szeretettel festi.
(Forrás: Kardos László válogatott műfordításai 126-127. old. - Szépirodalmi Könyvkiadó 1953.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése