A
könyv 187 oldalából 127 oldalt a Bujdosók című történeti elbeszélés foglal el,
ezenkívül még hét kisebb történeti elbeszélés van benne. Igazi élvezettel s
örömmel olvastam végig a Lőrinczy könyvet. Végre egy könyv, melyre nyugodt
lélekkel lehet mondani, hogy írói munka. Nem elhullajtott morzsák ezek (sokszor
szegényes írói asztalról), hanem java írói erő termékei. A Bujdosók az első.
Egész kis regény, meséje frissaktusú, gyorsmenetű, érdekfeszítő. A lengyel hős
Koralevszky ezredes Kosciusco oldalán esik el a lengyel szabadságért vívott
utolsó nagy csatában, leánya s fia elmenekülnek a győztes oroszok elől. Útjukat
Magyarország felé veszik. Útközben találkoznak a szintén vándor Mislovszky
Samuval. A határon Fifinczky, a vámszedő kifosztja őket pénzükből, így kerülnek
Csorbás Mihály tiszttartóhoz. Ez a kis Koralevszky lányt házába fogadja, a fiú
pedig Putnokra kerül Gaskó kékfestő mesterhez. Mislovszki Budára megy s ott
próbál szerencsét. Koralevszki Józsi derék legénnyé serdül, Gaskó fiának akarja
fogadni, hanem Józsi bajba kerül. Egy alkalommal sok vásznat küld tőle
Krasznahorka várába az Andrássy tábornok cselédeinek Gaskó uram. Majd ezer
forintot kap érte. Krasznahorka várában akkor ünneplik épp Fifinczkit, aki mint
az oroszok kéme, Koralevszky ezredes néven ott jár. Józsit felháborítja atyja
nevének bitorlása s Fifinczkinek szemébe mondja, hogy ő nem Koralevszky
ezredes. Börtönbe kerül. A vele levő Stupendik kékfestő legény, ki ellensége,
azt mondja Gaskó mesternek, hogy József a kapott pénzzel megszökött.
Lőrinczy
az így egybe bogozott mesét nagyon ügyesen s természetesen oldja meg a
következőképpen. A régi vándor jó barát, Mislovszki Budán híres szíjgyártó
mester, kit Krasznahorka várának ura, Andrássy tábornok is felkeres, hogy
újonnan szervezett huszárcsapatának nyergeket rendeljen meg. Mikor
Mislovszkinál van, épp akkor ér hozzá Anna, Józsi testvére, hogy a jó barátot
fivére becsületének tisztázásában segítségül hívja. A tábornok megismeri a
Koralevszky gyermekek történetét s ezt annál inkább csodálkozva hallja, mert
hiszen Krasznahorkán tartózkodik Koralevszky ezredes. A vitéz tábornok
világosságot akar teremteni minél előbb s Mislovszkival, Annával együtt
Krasznahorkára siet. Fifinczkiről kisül, hogy áruló, Józsi kiszabadul a
börtönből s ártatlansága kiderülvén Andrássy seregébe veszi. Anna Miskovszki
felesége lesz, Józsi pedig mihamar huszárkapitány. Sok kedves epizód tarkítja a
mesét, sok ízig-vérig huszáralak szerepel a főhősök mellett. A megható
események sorát a mulatságosak teszik derűsebbé. Szerzőnk ügyes korrajzot is
ad.
Amilyen
derék munka az első elbeszélés, olyan a többi kis történet is. Valamennyi a
szabadságharcból veszi tárgyát. Megható, kedves dolgok. A magyar hősiesség
himnuszai ezek, de minden tendencia nélkül. Az író eseményt, mesét, való
történetet mond s az esemény, a mese, a valóság, a hős magyar vitézekről, a
Bocskay-huszárokról, Bem apóról, Kürthy ezredesről, a vörös sipkás honvédekről
az, amiből a hazafias érzés kisugárzik. Nem hazafias frázisok ezek, melyek
üresen konganak, hanem a valóság erejével ható történetek, melyek mély hatást
tesznek az olvasóra, nemcsak a gyermekre, hanem a felnőttre is.
A
könyv végtől-végig szép magyar magyarsággal írt, klasszikusan tiszta stílus.
Ezen értékes művet örömmel ajánljuk, mint egyik legjobb, legderekabb ifjúsági
könyvet, s alkalmasnak tartjuk arra, hogy kicsi s nagy egyaránt elolvassa.
(Kiadó
Singer és Wolfner.)
(dr. n. l.)
Forrás: A
Gyermek XII. évf. 3-4. sz. 1918.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése