Vörösmarty: Haj, száj, szem

„Haj, haj, haj, Beh szép selyem haj – Ez a leányhaj! Bomlott fürti tengerében Hattyuvállak fürdenek benn. Haj, haj, haj, Beh szép selyemhaj – Ez a leányhaj.”

Így hangzik Vörösmarty Haj, száj, szem c. kis költeményének első versszaka. Már Galamb Sándor észrevette róla, hogy strófa-szerkezet tekintetében a „Víz, víz, víz! Nincsen olyan víz, Mint a Körösvíz” – kezdetű, Erdélyi gyűjteményéből (I: 205. és 227. sz.) ismeretes népdalnak a párja, s állítja is, hogy annak a hatása alatt jöhetett létre (A magyar népdal hatása műköltészetünkre P. Horváth Ádámtól Petőfiig. Bpest, 1907. 63-64. l.) Bátran beszélhetett volna nemcsak a ritmusnak, hanem a gondolatközlés mondatformáinak, az egész belső formának kétségtelen rokonságáról.

Az említett népdal hatása Vörösmartyra történeti adalékkal is igazolható.

azon indítékok között, melyek a hazai népiesség iránti érdeklődést újabb és újabb hullámzásba hozták, figyelmet érdemel a húszas évek vége felé az angol Bowring vállalkozása, ki magyar antológiát s abban magyar népdalok fordítását is készülvén kiadni, anyagért Döbrenteihez és Bumyhoz fordult. Döbrentei a Tudományos Gyűjteményben (1828: V: 127. l.) teszi közzé kérelmét minden Magyarhoz; hírt ad Bowring tervéről s népdalok beküldésére szólítja föl honfitársait. Rumy a Pressburger Zeitungban (1828. 18. sz. mell.) tett közzé hasonló értelmű s egyúttal honfitársainknak e gyűjtés iránt tanúsított közönyéről panaszkodó nyilatkozatot, s ezt Vörösmarty, ki a Tudományos Gyűjteménynek ekkor szerkesztője volt, a maga folyóiratának ugyanazon (májusi) füzetében ismerteti, melyben Döbrentei kérelme is megjelent. (Külföldön a magyar Literaturának terjesztése. Tudom. Gyűjt. 1828: V: 122-125. l.)

Időközben a müncheni Das Ausland 1828. márc. 30-i számában (90. sz. 360. l.) már megjelent egy Ungarische Volkspoesie c. közlemény. Ez arról értesít, hogy Bowring, a szerb népdalok angol fordítója, a London Weekly Review egyik legutóbbi számában, néhány magyar dalt tett közzé, mutatványul egy készülő nagyobb gyűjteményből, mely nemsokára megjelenik. A szóban forgó dalokat az Ausland is átveszi; az elsőt magyar eredetiben és németül, a másodikat tótul és németül, a harmadikat csak németül közli. Most csak az első érdekel bennünket, mely az Ausland közlése szerint így hangzik:

A Körösi víz

Víz, víz, víz!

Nincsen ollyan víz,

Mint a Körös víz.

Potyka csuka teren (!) benne,

Szép leányka fördik benne,

Nincsen ollyan víz,

Mint a Körös víz.

E dalt Bowring már kétségtelenül Rumytól kapta. Rumy pedig, mint a Bowringnak küldött dalok nagy részét, ezt is a Hasznos Mulatságok közlésétől (1818. I: 57-58. l.) vehette át* (* A Bowring-féle antológia véletlenül éppen ennél a dalnál utal forrására.), mert az ott közölt változattal szóról szóra megegyezik. (Az Erdélyi-féle két változattól egyben-másban eltér.) A Haszn. Mulats. idézett helyén abba A’ köznép dallai c. felhívásba van, mint „Békés Vármegyei Dall” beszőve, mellyel Kultsár István a népdalok közlését lapjában megindította. Hogy Rumy innen vette át, azt egy valamivel későbbi, a Das Ausland 1828. szep. 13-i számában (1025-1017. l.) Ungarische Volkspoesie címen kiadott kis közleménye is megerősíti, melyben az idézett dalt (másokkal együtt) újból közzétévén (1025. l.) hozzáfűzi, hogy Békésben e dalt különös előszeretettel éneklik.* (* Rumy cikkét a szerkesztőség néhány sora vezeti be, mely tudtul adja, hogy Rumy már ismételten küldött Bowringnak magyar és szláv népdalokat, s most barátja részére a határőrvidéken szlavon és horvát dalokat gyűjt. Kívánják, bár Rumy mennél hamarább megvalósíthatná abbeli szándékát, hogy magyar népdalok önálló gyűjteményét bocsássa közre, német fordítás, filológiai, etnográfiai és topográfiai magyarázatok kíséretében. Ezután következik Rumy közleménye. Felhívja a figyelmet arra a tévedésre, hogy „magyar népdal” címen magyarországi, de nem magyar ajkú népek dalait is szokták közölni; így maga Das Ausland is, fentebb ismertetett első közlésében, melyben csak az első dal (Víz, víz, víz) magyar, a másik kettő tót. Most három újabb darabot tesz közzé magyarul és németül: A’ dió és a csók, Az elváló leány és A Mátrai pásztor éneke, A második darab Vitkovics szerzeménye „szerb után”. A harmadik a Haszn. Mults.-ban (1823. I: 201-203. l.) S. F. aláírással jelent meg. Bowring később idézendő antológiájában az elsőnek angol fordítását l. a 208. lapon, a másodikét 243-4. l., a harmadikét 240-242. l.)

A Körösi víz Auslandbeli első közléséről Vörösmarty is tudomást szerzett. S itt kapcsolódik fejtegetésünk az ő Haj, száj, szem c. költeményéhez. Ezt írja u. i., az ő szokásos, szerkesztői V. aláírásával a Tudom. Gyűjt. ugyanaz évi júniusi füzetében (1828. VI: 127. l.): „Az általunk már említett Bowring a londoni weekly Revieuw (!)-ben mutatványul közöl néhányat a’ magyar népdalokból; ugyan ezek felhozatnak az „Ausland” f. e. 90-dik számában is, ketteje az eredetivel együtt, a’ harmadik csak német fordításban, a’ magyar népdalok’ neve alatt annyiból hibásan, hogy a’ három közül csak az első magyar (Víz, víz, víz, be szép tiszta víz ez e’ Kőrös víz ’s a’ t.), a’ többi kettő a’ szerb dalok közül lehet.”* (* Rumynak előbbi jegyzetünkben említett nyilatkozata szerint tót dalok.)

Vörösmartynak ez a közleménye 1828 júniusában jelent meg; a Haj, száj, szem pedig a Koszorú 1829.-i évfolyamában (133-134. l.). A két dátum közelsége és sorrendje azt hiszem minden további szót fölöslegessé tesz.

Bowring antológiája, tudjuk, megjelent* (* John Bowring: Poetry of the Magyars. London. 1830. (Részletesebb ismertetését l. Gulyás Páltól. M. Könyvszemele 1916: 46-49. l. és Ethnographia 1917: 114-118. l.), s 205. lapjától a 299-ig Magyar Nemzeti Dallok. Hungarian popular songs cím alatt magyar népdal-fordításokat közöl. Köztük, a 294. lapon megtalálható Körösian Waters cím és Víz, víz, víz alcím alatt a szóban forgó népdal angolja is.* (* Bowring könyvét a Tud. Gyűjt.-ben (1830. VII: 96-105. l.) Toldy Ferenc ismertette. Angliai tartózkodása idején följegyezte, itt pedig jegyzetben felsorolja az antológiának angol folyóiratokban s lapokban megjelent ismertetéseit. Ezek némelyike szemelvényeket is közölt Bowringból; így a The western Times éppen a Víz, víz, víz fordítását.)

HORVÁTH JÁNOS

Forrás: Irodalomtörténet 7. évf. 1918.