„Haj,
haj, haj, Beh szép selyem haj – Ez a leányhaj! Bomlott fürti tengerében
Hattyuvállak fürdenek benn. Haj, haj, haj, Beh szép selyemhaj – Ez a leányhaj.”
Így
hangzik Vörösmarty Haj, száj, szem c.
kis költeményének első versszaka. Már Galamb Sándor észrevette róla, hogy
strófa-szerkezet tekintetében a „Víz, víz, víz! Nincsen olyan víz, Mint a
Körösvíz” – kezdetű, Erdélyi gyűjteményéből (I: 205. és 227. sz.) ismeretes
népdalnak a párja, s állítja is, hogy annak a hatása alatt jöhetett létre (A magyar népdal hatása műköltészetünkre P.
Horváth Ádámtól Petőfiig. Bpest, 1907. 63-64. l.) Bátran beszélhetett volna
nemcsak a ritmusnak, hanem a gondolatközlés mondatformáinak, az egész belső
formának kétségtelen rokonságáról.
Az
említett népdal hatása Vörösmartyra történeti adalékkal is igazolható.
azon
indítékok között, melyek a hazai népiesség iránti érdeklődést újabb és újabb
hullámzásba hozták, figyelmet érdemel a húszas évek vége felé az angol Bowring
vállalkozása, ki magyar antológiát s abban magyar népdalok fordítását is
készülvén kiadni, anyagért Döbrenteihez és Bumyhoz fordult. Döbrentei a Tudományos Gyűjteményben (1828: V: 127.
l.) teszi közzé kérelmét minden Magyarhoz;
hírt ad Bowring tervéről s népdalok beküldésére szólítja föl honfitársait. Rumy
a Pressburger Zeitungban (1828. 18.
sz. mell.) tett közzé hasonló értelmű s egyúttal honfitársainknak e gyűjtés
iránt tanúsított közönyéről panaszkodó nyilatkozatot, s ezt Vörösmarty, ki a Tudományos Gyűjteménynek ekkor
szerkesztője volt, a maga folyóiratának ugyanazon (májusi) füzetében ismerteti, melyben Döbrentei kérelme is
megjelent. (Külföldön a magyar
Literaturának terjesztése. Tudom. Gyűjt. 1828: V: 122-125. l.)
Időközben
a müncheni Das Ausland 1828. márc.
30-i számában (90. sz. 360. l.) már megjelent egy Ungarische Volkspoesie c. közlemény. Ez arról értesít, hogy
Bowring, a szerb népdalok angol fordítója, a London Weekly Review egyik legutóbbi számában, néhány magyar dalt
tett közzé, mutatványul egy készülő nagyobb gyűjteményből, mely nemsokára
megjelenik. A szóban forgó dalokat az Ausland
is átveszi; az elsőt magyar eredetiben és németül, a másodikat tótul és
németül, a harmadikat csak németül közli. Most csak az első érdekel bennünket,
mely az Ausland közlése szerint így
hangzik:
A Körösi víz
Víz, víz, víz!
Nincsen ollyan víz,
Mint a Körös víz.
Potyka csuka teren (!) benne,
Szép leányka fördik benne,
Nincsen ollyan víz,
Mint a Körös víz.
E
dalt Bowring már kétségtelenül Rumytól kapta. Rumy pedig, mint a Bowringnak
küldött dalok nagy részét, ezt is a Hasznos
Mulatságok közlésétől (1818. I: 57-58. l.) vehette át* (* A Bowring-féle antológia véletlenül éppen
ennél a dalnál utal forrására.), mert az ott közölt változattal szóról
szóra megegyezik. (Az Erdélyi-féle két változattól egyben-másban eltér.) A Haszn. Mulats. idézett helyén abba A’ köznép dallai c. felhívásba van, mint
„Békés Vármegyei Dall” beszőve, mellyel Kultsár István a népdalok közlését
lapjában megindította. Hogy Rumy innen vette át, azt egy valamivel későbbi, a Das Ausland 1828. szep. 13-i számában
(1025-1017. l.) Ungarische Volkspoesie
címen kiadott kis közleménye is megerősíti, melyben az idézett dalt (másokkal
együtt) újból közzétévén (1025. l.) hozzáfűzi, hogy Békésben e dalt különös
előszeretettel éneklik.* (* Rumy cikkét a
szerkesztőség néhány sora vezeti be, mely tudtul adja, hogy Rumy már ismételten
küldött Bowringnak magyar és szláv népdalokat, s most barátja részére a
határőrvidéken szlavon és horvát dalokat gyűjt. Kívánják, bár Rumy mennél
hamarább megvalósíthatná abbeli szándékát, hogy magyar népdalok önálló
gyűjteményét bocsássa közre, német fordítás, filológiai, etnográfiai és
topográfiai magyarázatok kíséretében. Ezután következik Rumy közleménye.
Felhívja a figyelmet arra a tévedésre, hogy „magyar népdal” címen
magyarországi, de nem magyar ajkú népek dalait is szokták közölni; így maga Das
Ausland is, fentebb ismertetett első
közlésében, melyben csak az első dal (Víz, víz, víz) magyar, a másik kettő tót.
Most három újabb darabot tesz közzé magyarul és németül: A’ dió és a csók,
Az elváló leány és A Mátrai pásztor
éneke, A második darab Vitkovics
szerzeménye „szerb után”. A harmadik a Haszn. Mults.-ban (1823. I: 201-203. l.) S. F. aláírással jelent meg. Bowring
később idézendő antológiájában az elsőnek angol fordítását l. a 208. lapon, a
másodikét 243-4. l., a harmadikét 240-242. l.)
A
Körösi víz Auslandbeli első
közléséről Vörösmarty is tudomást szerzett. S itt kapcsolódik fejtegetésünk az
ő Haj, száj, szem c. költeményéhez.
Ezt írja u. i., az ő szokásos, szerkesztői V. aláírásával a Tudom. Gyűjt.
ugyanaz évi júniusi füzetében (1828. VI: 127. l.): „Az általunk már említett
Bowring a londoni weekly Revieuw (!)-ben mutatványul közöl néhányat a’ magyar
népdalokból; ugyan ezek felhozatnak az „Ausland” f. e. 90-dik számában is,
ketteje az eredetivel együtt, a’ harmadik csak német fordításban, a’ magyar
népdalok’ neve alatt annyiból hibásan, hogy a’ három közül csak az első magyar
(Víz, víz, víz, be szép tiszta víz ez e’ Kőrös víz ’s a’ t.), a’ többi kettő a’
szerb dalok közül lehet.”* (* Rumynak
előbbi jegyzetünkben említett nyilatkozata szerint tót dalok.)
Vörösmartynak
ez a közleménye 1828 júniusában jelent meg; a Haj, száj, szem pedig a Koszorú
1829.-i évfolyamában (133-134. l.). A két dátum közelsége és sorrendje azt
hiszem minden további szót fölöslegessé tesz.
Bowring
antológiája, tudjuk, megjelent* (* John
Bowring: Poetry of the Magyars. London. 1830. (Részletesebb ismertetését l.
Gulyás Páltól. M. Könyvszemele 1916: 46-49. l. és Ethnographia 1917: 114-118. l.),
s 205. lapjától a 299-ig Magyar Nemzeti
Dallok. Hungarian popular songs cím alatt magyar népdal-fordításokat közöl.
Köztük, a 294. lapon megtalálható Körösian
Waters cím és Víz, víz, víz alcím
alatt a szóban forgó népdal angolja is.* (* Bowring
könyvét a Tud. Gyűjt.-ben (1830. VII:
96-105. l.) Toldy Ferenc ismertette. Angliai tartózkodása idején följegyezte,
itt pedig jegyzetben felsorolja az antológiának angol folyóiratokban s lapokban
megjelent ismertetéseit. Ezek némelyike szemelvényeket is közölt Bowringból;
így a The western Times éppen a Víz,
víz, víz fordítását.)
HORVÁTH JÁNOS
Forrás: Irodalomtörténet
7. évf. 1918.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése