Szendrey Júlia: Gajor Gizi. Elmondja: Herczeg Ferenc

 

A darab címe – Hevesi igazgató indítványára – „Szendrey Júlia”. Nálam a cím mindig utoljára marad, rendesen baj van vele és többnyire más valaki kereszteli el a darabomat, nem én.

Három felvonás. az első 1949. július 31-én, tehát a segesvári csata és Petőfi eltűnése napján történik Torda városában, honnan a költő a frontra indult és ahol visszahagyta feleségét. A második felvonás Kolozsváron játszik, ahová Júlia – a közvélemény sürgetésének engedve – elment, hogy eltűnt ura után tudakozódjék. A harmadik felvonás színhelye Pest városa, időpontja 1850. július 21-ike, tehát Júlia második esküvőjének napja.

A darabban nyolc nagyobb és két kisebb szerepe van. Júlia, Horvát Árpád (később feleségül vette Petőfinét), Kovács professzor és felesége Berta, Laswitz Gusztáv, ifj. Lendvay Marci, Balázs Sándor és Trubeczkoj herceg. Ezek közül öten a valóságban éltek és szerepet vittek Júlia életében. Három alak kitalált és – bocsánat – szimbolikus. A Kovács-házaspár a közvéleményt személyesíti meg, amelynek  mint tudjuk, döntő befolyása volt mindenkor Júlia sorsának alakulására.

Trubeczkoj herceg is komponált, illetőleg Liechtenstein herceg történelmi alakjáról formált figura; ő azt a magasabb életstandardot képviseli, mely után a színmű hősnője szüntelenül vágyódik.

Amint látja, elég szabadon bántam a tárgyammal, de ez csak hősnőm életének némely külső eseményére vonatkozik, a belső történések egytől egyig igazak.

Szóval, hogy önmagammal kíméletesen fejezzem ki magamat: én a költői igazság érdekében bizonyos koncessziókat tettem a történelmi igazság rovására.

A művészi feladat, amelyet magam elé tűztem: emberileg érthetővé tenni egy különös és érdekes asszonyi egyéniséget. A Szendrey- és Horvát-családok leszármazottjait és barátait megnyugtathatom: nem igyekeztem Júliát rehabilitálni, de nem is fognak darabomban semmiféle kegyeletsértést találni.

A szereposztással még nem készültünk el. Bizonyos azonban, hogy Júliát Bajor Gizi fogja játszani.

Forrás: Színházi élet  XX. évf. 6. sz. Bp., 1930. febr. 2-8.