A klasszicizmus

I.
a) A stílusirányzat
b) Jellegzetességei
II.
a) Előzménye
- Franciaországban
- Németországban
b) A klasszicizmus a polgári életben
c) Az építészet
d) A klasszicizmus Magyarországon
e) Zene
III. Összegzés

A felvilágosodás korának uralkodó stílusirányzata a klasszicizmus, melyet a „józan ész” korának is nevezünk. Legfőbb jellemzője a nemes egyszerűség és a nyugodt nagyság. Legnagyobb példája a klasszikus görög és latin művészet, s velük együtt a mitológia idézése.

A klasszicizmus mindig rendre és fegyelemre, az emberi értékek kifejezésére törekszik.

A klasszicizmusban központi szerepet játszik az értelem, stílusára az érthetőség jellemző. A klasszicizmus hívei azt vallották, hogy a stílus az ember tükre: tehát a stílus és az erkölcs összefüggő jelenség ebben a stílusirányzatban. Kerülték a hangzatos szavakat, a kihívóan egyénit, mindenben az általános értelmet keresték, a zártságra, a befejezettségre törekedtek.

A klasszicizmus embereszménye az antik példák nyomán a harmonikus, kiegyensúlyozott ember.

A klasszicizmus nagy korszaka Franciaországban bontakozott ki a 17. században: Corneille, La Fontaine, Moliere műveiben.

A régi világ fényében születő új stílust egy nagy jelentőségű történelmi fordulat segítette teljes diadalra: a francia forradalom. A köztársasági gondolat képviselőinek szeme előtt a görög városállamok demokráciája és Róma példája lebegett: népgyűléseket, szónoklatokat tartottak, és győzelmeik emlékére diadalíveket emeltek, különösen Napóleon idején. A 18. századi francia klasszicizmus legjobb képviselőinek írásait a felvilágosodás eszméi hatották át (Voltaire).

A klasszicizmus Németországban kiemelkedő alakjainak (Goethe és Schiller) műveiben más stílusirányzatokkal együtt nőtt naggyá. Az új stílus központja Berlin volt. A város jelképévé nőtt Brandenburgi Kapu az ókori emlékművek újkori mása.

Nemcsak a politikában, hanem a mindennapi életben is divatba jöttek az ókori ideálok. A nők egyszerű, görögös szabású ruhákban jártak, hajukat szalaggal kötötték át, mint azt az antik szoborműveken látták. A fehér falú, egyszerű bútorokkal berendezett, módos polgári lakásokból nem hiányozhatott az ókori szoborművek néhány gipszmásolata. Az ampir (császári)-stílusnak nevezett napóleoni klasszicizmus eredeti megoldásokkal gazdagította a bútorművészetet és az építészetet (szfinxek alkalmazása).

Ahol az embereknek nem volt lehetőségük nyilvános politikai szereplésre, ott, de különösen vidéken, a polgárok a „biedermeier” hangulatában élték mindennapjaikat: egyszerűen, szenvedélymentesen.

A képzőművészetekben is az „antikvitás” lett a mintakép, ahol a világos szerkezet, a harmonikus arányok és a finom ritmus alkalmazásával nemcsak egyedi műveket, hanem maradandó építészeti elveket is teremtett.

Anglia legjelentősebb korabeli emléke a világhírű British Múzeum háromszögű oromzattal és ión oszlopsorral díszes épülete, melyben az ókori szobrászat leggazdagabb gyűjteményét őrzik.

Az új építészet hamarosan meghonosodott Amerikában is. legnagyobb szabású alkotása a washingtoni kupolás Capitolium, az Egyesült Államok parlamentjének székháza.

Oroszországban kastélyok, városi paloták és középületek sokasága jelzi a klasszicizmus térhódítását: mint a leningrádi Admiralitás tornyos palotája és a Szmolnij.

A zeneművészetben is nagy művek születtek a klasszicizmus jegyében, bár itt nem az antik múlt feltámasztásáról beszélünk. A zenében a kb. 1750-1820-ig terjedő időszakot nevezzük klasszikus kornak. A klasszicista zenére a szerkezet és a hangzás harmonikus egyensúlya, az arányosság, a mértéktartás a jellemző. E korban születik a szonátaforma. Legjelentősebb képviselői. Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig von Beethoven.

Hazánkban az új stílus a reformkor pezsgő légkörében bontakozott ki. Ekkor épült a váci, az egri és az esztergomi székesegyház (Hild József), a debreceni Nagytemplom (Péchy Mihály). Pest-Buda a reformkorban épült ki fővárosi rangjához méltóan. A pesti Duna-parton állott az oszlopos, szobrokkal ékes régi Vigadó Pollack Mihály terve alapján. Pollack fő műve a Nemzeti Múzeum, mely a mai napig is e stílusnak Európa-szerte elismert alkotása. Pollack néhány főúri palotát is épített, többek között a Károlyiak fóti kastélyát, amely ma a gyermekváros központja. A főváros első hídja, a Lánchíd és a hozzá kapcsolódó alagút Clark Ádám műve.

A szobrászat mesterei is az ókori klasszikus művekből merítettek ihletet. Kiemelkedő szobrásza e kornak: az olasz Antonio Canova: legtökéletesebb alkotása a fehér márványból készült Amor és Psyche. A magyar Ferenczy István Pásztorleányka című márványszobra is Canova hatását mutatja.

A klasszicista festmények szerkezete egyszerű, világosan áttekinthető. Igazi hazája Franciaország volt, legnagyobb egyénisége Jeak Lui David: Horatiusok esküje, Marat halála című alkotásai kiemelkedők.

A reformkori magyar festészet vezető mestere Barabás Miklós, főként mint arcképfestő alkotott maradandót (legismertebbek: Petőfiről és Lisztről festettek). Jeles kortársa volt Borsos József, Markó Károly és Brocky Károly.

A klasszicizmus stílusirányzatának művészei méltó példaképei az utókornak, alkotásaik a mai napig tiszteletet parancsolnak.

(Forrás: Házi dolgozatok könyve 1. – A kezdetektől a felvilágosodás irodalmáig 80-82. o. – Szerkesztette Maczák Edit - ITEM Könyvkiadó)