Érdekes
és igen aktuális problémát vet fel a regény. Frontról, több évi távollét után
visszatérő katonák hogyan illeszkednek bele a polgári életbe, pontosabban a
civil életbe, olyan győztes államban, mint amilyen Anglia is. Mit várnak,
milyen lélekkel és milyen megváltozott felfogással (a társadalmi átformálódást
illetőleg) lépik át hazájuk, illetve otthonuk küszöbét és ezzel szemben az
itthon maradottak mit tudnak nyújtani nekik? Ez Priestley munkájának
alapmotívuma, amelyet emberien vezet ls és old meg.
Alan
Strete, Herbert Kenford és Eddie Mold az angol királyi hadsereg őrmestere,
illetve káplárjai megérkeznek egy kis vidéki városba, szülőföldjükre. Mát
várnak, mint amit kapnak, már a legközelebbi hozzátartozóktól is. Ők hárman a
fronton egy új, demokratikus közösséget alakítottak ki maguk között.
Ideálisabbat, mint amilyet otthonukban találtak. Alan Strete, a vidéki nemes
ifjú tiszti rangjáról is lemondott, hogy bajtársaival maradhasson. Együtt
voltak jóban, rosszban, megjárták Afrika poklát, ezerszer néztek szembe a
halállal, megedződtek a háború borzalmaiban. Más lett az ízlésük, világnézetük
– talán jobbak lettek -, de türelmetlenebbek is. Alan kicsinek találja házukat,
kopottnak és ósdinak a benne lakókkal együtt. Messzinek és idegennek tűnnek fel
társadalmi osztályának felfogásai és törvényei. A szép Betty asszony a maga
frivolságával pillanatnyilag lehűti, de amint volt bajtárai hozzá jönnek
tanácsért, mert eltévesztették az utat, mely az emberi közösségbe vezet, hátat
fordít az asszonynak és megpróbál barátaival újra itthon élni. Eddie Mold
megbocsát feleségének, aki megcsalta őt, megpróbál emberibben közeledni az
emberekhez, Herbert Kenford hátat mer fordítani a támogatásra kész
családtagjainak, hogy egy hozzá hasonló gondolkodású, bátor és intelligens
gyári munkásnővel próbáljon új, valóban új életet kezdeni. Tanulságos,
megragadó, értékes könyv J. B. Priestley regénye.
B. K.
Forrás: Tiszatáj I. évf.
8-9. sz. 1947. okt.-nov.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése