Visszajött a fecskemadár,
Visszatért a gólya
S kelepelve szállt az ismert,
Zöld szegélyű tóra.
Régi fészkét felkereste
A visszatért gerle,
S a ligetet víg lakói,
A madárkák serge.
Életet ad a virágnak
A nap hő sugára,
Bimbót hajt a fának minden
Icipici ága.
A völgynek ó fakó mezét
Zöld lepel váltá fel,
S a csermelynek játszi habja
„Nefelejts” közt zúg el.
**
Minden éled, örvend,
Fű, fa és virágcsa,
Csak szívem az, melynek nem tért
Vissza boldogsága.
Forrás: Gombostű.
Szépirodalmi, társaséleti és divatközlöny. Első félévi folyam. Pest, január 11.
1862.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése