2014. jan. 24.

Baróti Szabó Dávid (1739-1819): Egynémelly kisasszonyról

Forrás: mek.oszk.hu


Nem tud fonni; sütés-főzéshez nem tud; ha varrni
Nógatod, így szóll: illy kézbe nem illik ez is.
Látni majorsághoz; konyhába tekénteni; nézni
Élés-tárt: dámák tisztivel egybe nem áll.
Lánykérő, máris megijedsz? félelmedet hagyd el,
És őbenne minő dísz vagyon, halljad elébb:
Tíz óráig hever, s mikoron felocsódik, imígyen
Kezdi: - Tejes kávét! Kész vagy-e, Panna, vele? –
Azt megiván kikel a pelyhből, kendőzik, előtte
A sok bóbita, gyöngy, pántlika, csipke, kenet.
Tüköriben csaknem délig mustrálja személyét,
Míg lepkéje s csigás fürt haja rendbe nem áll.
A templomba vasárnapokon elballag ugyancsak,
És ha-mi posta misén ott lehet, úntig elég.
Utcát látni kijő, gyűlnek nőszői, középre
Fogják s mint bénát fel meg alá vezetik.
Friss; táncos; bőven költő; jó francia, német;
Szép s szépet szerető; hetyke, beszédes, eszes.
Várja szerencséjét. Próbáld megkérni: tied lesz,
Első kérőnek szánta, fogadta kezét.

Forrás: Szerenád – Magyar költők szerelmes versei – Válogatta: Réz Pál – Sziget Könyvkiadó 2002.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése