Milyen az amerikai regény ? Erre a kérdésre
akartak választ adni az amerikai könyvkiadók, amikor tizenötezer dolláros
regénypályázatot írtak ki. Ezt a hatalmas pályadíjat egy fiatal, kanadai
tanítónő Marta Ostenso nyerte meg „Wild geese” regényével. Ezzel azonban a
kérdés nem dőlt még el. Ostenso regénye — nem amerikai írás; vagy legalább is:
nem azé az Amerikáé, melyet mi elképzelünk. A mi Amerikánk: a városok
Amerikája, a nagy metropolisoké, felhőkarcolóké, roppant fényreklámoké, a
broadway-é, az avenueké. Ostenso Amerikája: egy kis kanadai farm, amelynek
egyik tanyáján játszódik le ez a regény. A regény hőse egy farmer, akinek
olthatatlan földéhsége ránehezül mindenkire, aki csak közelében él. A lelkek
uzsorása ez az egytagba szakadt paraszt, aki előtt más szentség nincs: csak a
föld. Trágya-lelkű és gonosz: jaj annak, aki útjába kerül. Már minden akarat
megroppant, már minden asszonyi, gyermeki lázadás elcsitult: így kerül egy
fiatal tanítónő a farmra, aki messzi városok leheletét, a szabadságot, az
akarást hozza magával. A farm lakói reagálnak; mindegyik máskép. Az anyát egy
régi ballépés emlékével szinte halálba gyötri a férfi; csak egy, egyetlen egy
teremtés akad, aki felveszi a harcot az apával. Ez a harc, ez a néma küzdelem a
regény tulajdonképpeni tárgya. De végül is: deus ex machina oldja meg a harcot:
a földéhes farmert halálos szerencsétlenség éri. — Komor hangulatú, lelki eseményekre
felépített regény ez, — de nem amerikai. Ez a paraszti földéhség ép úgy és ép
olyan külső esemény-lehetőségek között lehet regény-motívum Amerikában, mint
akárhol a széles világon. Mert a föld mindenütt egyforma s egyformák rajta az
emberek is. Ez a regény tartalmi tanulsága. A másik tanulság megdöbbentő:
teljesen irodalmi alkotás az, amit az amerikai könyvkiadók tizenötezer dollárra
becsültek. Hát hogyan? Amerika — irodalom és — üzlet? Úgy látszik, hogy az
amerikai kiadók Európát akarták liferálni olvasóiknak. Nem ismerjük Ostenso
regényének példányszámokban kifejezett silierét, bizonyos azonban, hogy mint
irodalmi alkotás az utóbbi évek legjobbjai közül való. S bármennyire is kéznél fekvő
a témája, bizonyos az, hogy ezt és így meg nem írták még. Egyedül álló,
rokontalan Ostenso művészete; akár az a kistanya a végtelen kanadai sztyeppén,
— kétes értékű kultúrának a kis előretolt szigetén, hol e nagy pusztaság
közepette lehull minden máz a lélekről, az alakok megnőnek, felhatalmasodnak s
újemberi tragédiák születnek meg, melyek mégis ép oly régiek, mint maga az
ember, aki az első kerítést vonta, tüskéből, kőből a két keze megmunkálta
termőföld köré. Ez az amerikai regény az ősember regénye, az ősi pater
familias-é.
Amerika ma legdivatosabb írója Sinclair Lewis
Minnesota egyik kis farmjából indult el útjára. Könyvei háromszázezres
példányokban fogynak s ma ő a legdivatosabb, ő a — legamerikaibb. Első,
magyarra fordított regénye — Babbitt, — amely egyben a legjobb regénye is, — a
feltörekvő új amerikai várost s ennek típusát rajzolja meg. Hőse, Babbitt,
együtt nő, fejlődik ezzel a várossal. Ez az együvé tartozás, az az
együttfejlődés, ez Sinclair Lewis regényének kulcsa. Babbitt ingatlanügynök s
ez a foglalkozás s ennek busines beállítottsága oly könnyen megmagyarázza, hogy
Babbitt élete egyenlő az üzletével s üzlete: maga a város fejlődése.
Sinclair Lewis regényeinek nagy az értéke.
Regényeinek érdekessége, hogy általános, jól ismert emberi típusokat állit be
amerikai miliőbe. Így írja meg egyik regényében az amerikai Bovarynét, a Babbitt-ban
pedig a negyvenéves férfiút, aki egyszerre megérzi, ´ hogy minden megszokottá
lett számára és üressé s felveti a már beérkezett férfi nehéz kérdését: érdemes
volt-e és ezért? És még egyszer, utoljára megpróbálja áttörni azt a hurkot,
amely már élete köré lerakodott. Babbitt, akinek eddig minden problémája az
volt, hogy évi nyolcezer dollár helyett tizennyolcat keressen, nem tudja
elhajítani magától ezt az élethez kapaszkodó szentimentalizmust. Lewis ravaszul
teljesíti Babbitt áhított életét, összehozza a nővel, a szabadsággal, a
mindennapi, bussines-élettel való szakítással. A már hájas, a már beérkezett
Babbitt mohósága azonban csakhamar lecsitul: annyi ereje nincs, hogy minden
gyökeret kiszakítson, hogy otthagyja a maga kis körét s a kettős életet sem
bírja el. Visszatér régi életéhez, elhagyja maga megett az életet, s legfeljebb
az vigasztalja, hogy fia másképen kezdi, mint ahogy ő elvégezte.
Babbitt megett egy friss, most épülő amerikai
város „zenith” életének regénye. Ebben a párhuzamos regényben, melynek hőse:
maga a város, ebben érezzük meg igazán azt a koloritot, amely számunkra
különösen érdekessé teszi Sinclair Lewis írásait. Ma Európa Jack Londonban
látja az igazi amerikai regényírót. De holnap már Sinclair Lewis foglalja el a
helyét. Az a siker, amellyel Európa s különösen a német könyvpiac Lewis írásait
fogadja s amelynek első kísérlete itt a Babbitt magyar fordítása, rövidesen
biztosítják számára az európai könyvpiac — amerikai hegemóniáját. E siker
kulcsát nem nehéz megtalálni: Lewis az amerikai város írója. S ez az, ami
bennünket, európaiakat a legjobban érdekel Amerikából. De Sinclair Lewis jó
mesemondó is; történetei, alakjai érdekesek. Mélységét még megmérni nem tudjuk.
De a „Babbitt” is jelzi, hogy a hatalmas, amerikai felületek mögött komoly
tartalom van. E tartalom: emberi. Ez sorozza Lewist a ma élő írók legnagyobbjai
sorába. Nem mert amerikai, — de dacára annak, hogy — amerikai.
(Budapest)
* Martha Ostenso: Wild-geese. Tauchnitzedition.
Sinclair Lewis: Babbit. Budapest, Genius-kiadás.
Forrás: Korunk 1927. június
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése