Kint az utcán ki megy el?
Az a mafla Rafael!
Égből pottyant a bolondja,
vagy pokolból? Vasa sincsen.
Pulykafiók, ki se serken
még a taraja, se tolla.
Csip-csip! csípne, s azon nyomba
máris őtet csípik el.
Ki megy el?
Az a mafla Rafael!
Bár nincs mire, vajmi büszke,
tücsök csak, nem úri hangya,
egyebe sincs, csak a hangja,
hangja-sincs kódiska tücske,
kalickában hegedűlve,
sehol sincs számára hely.
Ki megy el?
Az a mafla Rafael!
Ostobácska, kis bolondom,
folyvást lebzsel utcahosszat,
ahol bátran összehordhat
hetet-havat – el se mondom...
Ámde helyt áll a porondon
mindig egy szál szegfüvel.
Ki megy el?
Az a mafla Rafael.
Eszméletlen elragadják
orgonás Szent Jinojito
batárján az elbutító
pápaszemes gunaracskák.
Tip-top, nézzétek a balgát,
mennyi hű visszhangra lel.
Ó, mert ő az, ő megy el,
az a mafla Rafael!
(Ford.: Somlyó György)
(Forrás: Rafael Alberti: Az ismeretlen angyal – Válogatott versek 33-35. old. – Európa Könyvkiadó Bp., 1962.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése